Testileg: Az első dolog a pajzsmiriggyel kapcsolatos problémák. Amikor ez kiderült, hogy van, az orvos azt mondta, lehet, hogy a drogtól alakult ki, de nem feltétlenül. (Szerintem attól!)
Aztán a fogaim nagyon kivannak... Minden nap érzem, hogy nyilall, fáj, ilyesmi.
Aztán itt van még a kondícióm, ez sem a régi. Nem bírom már a komoly fizikai terhelést. Akár sportról, akár munkáról van szó. Meg hát érzem magamon, hogy könnyebben lesérülök. Hamar meghúzódik, kificamodik... ilyesmi.
Társadalmi: Nincsen végzettségem, csak nyolc általánosom van. Nem dolgoztam bejelentve 3-4 hónappal többet összességében. Szóval, mondjuk az, hogy nyugdíj, az nagyon karcsú lesz. Igazából semmim sincs, nincsenek tárgyi értékeim. Azt hiszem hitelképtelen is vagyok. Tartozásaim vannak. Tudom, hogy nagy város Budapest, de volt már rá példa, hogy miközben munkát kerestem ahol már egyszer voltam, és tüzet raktam, oda már nem tudtam megint menni. Aztán leszázalékoltak, nem is tudom, hogy mióta pontosan, de már legalább 8 éve.
Szociális: Nem volt még komoly párkapcsolatom. A családom, mind a szűk, mind a rokonság, nem igazán bíznak bennem, és szerintem abban sem, hogy egyszer normális életem lesz. Talán még a szüleim, meg a bátyám bízik ebben.
Bár az utolsó kanyarban eléggé reményvesztettnek tűntek.
Próbáltam régi ismerősökkel, meg osztálytársakkal felvenni a kapcsolatot, de igazából távolságtartóak. Tudják mi van velem.
Aztán azok a kapcsolatok is meginogtak, amiket az itt töltött idő alatt építgettem. Sok embernek okoztam csalódást az elmúlt 13-14 év alatt.
Vannak tiszta kapcsolataim, de ezeket sem lesz egyszerű helyre hozni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése